Ez a hónap a realista optimizmusról szól, mint a 2. rezílienca faktorról, és szerencsére vannak tanulható, fejleszthető részei annak ellenére, hogy szerintem az alap attitűd, hogy valaki optimista, vagy peszimista, nem változtatható, illetve az sem, hogyan hatnak ránk a hormonjaink, amiket termelünk.  

Egy nagyon érdekes téma ez számomra, mert megint kapcsolódik aktuális élethelyzetemhez, mégpedig a betegségtől való félelem legyőzéséhez.  

Az előző bejegyzésben megbeszéltük, hogy a hobbi, hogyan hat pozitívan az önbizalmunkra és ezáltal hogyan növeli a bizalmat a környezetük, és a minket ért hatások iránt, tehát hogyan jutunk általa  közelebb a realista optimizmushoz, most pedig a sportról lesz szó.  

Az, hogy ...

Teljesen véletlenül jött ki januárra az első rezílienciafaktor, és került automatikusan februárra a második: a realista optimizmus. Engem megnyugtat a rendszer, a szimmetria és a keretek, az átláthatóság és a logika. Szóval akár így is tervezhettem volna, de véletlen volt. Még csak sorba sem kellene haladnom, de valahogyan jól jött ki a lépés. Ez a hangulat: a rendszer, a  megszokotthoz és az ismerthez való ragaszkodás pedig még kapcsolódik is a hónap témájához: a realista optimizmushoz.  Aktuális is az élethelyzetemben, ami épp félelemmel teli, mivel félek, hogy megbetegszem. Egy világjárvány idején szerintem ez nem irreális félelem. 

De nézzük is meg mit jelent a realista optimizmus, és hogyan segít minket a hétköznapokban ...

Ez a hónap a nehéz témáké, és ha már úgyis újév, és új fogadalmak és megújulás, és éledő természetre készülés, hagyjunk magunk mögött, amit csak lehet, és amit már nem akarunk magunkkal cipelni, akár fizikailag, akár lélekben. De ezt ám sokkal könnyebb leírni, és mondani, mint meg is valósítani.  Megbékélni a múlttal, és megbocsátani másoknak nem egyszerű feladat, és nem is egy délutános elfoglaltság. A rezíliencia fejlesztéssel kapcsolatos önismereti kirándulásom egy F-es ferráta szakasszal indult, egy beugratós A-s bevezető után, mégpedig az első rezílienciafaktorral, azzal, hogy az igazán rezíliens személyiség megbékélt a múlttal.....Khmmm.  Nem vagyok Buddha. Kezdhettünk volna egyszerűbb feladattal is, ...

Nem is tudom, hogyan kezdjem, annyira nehéz téma ez nekem. Mindig is kemény volt számomra a hibázás megélése, lehetősége, a viszonyunk is nagyon fura volt:  én és a hibázás. Féltem tőle, mint a tűztől, és most is gyomorgörcsöt okoz bármilyen hiba lehetősége. A legkisebbé is. Éppen ezért sokáig úgy éltem, hogy a lehető legkevesebb hibalehetőséggel kelljen számolnom az élet minden területén. Ez egy nagyon fárasztó védekezési mód, és nem is túl egészséges. Önmagunk olyan szintű korlátozása ez, ami nagyban megakadályozza az alkotást, a kreativitást, és önmagunk kifejezését. De sokszor még egy normális, és élhető életet is. Hogy ne hibázzak nem vállaltam konfliktust, nem vállaltam kockázatot és nem léptem ki a megszokott ...

Beszélgessünk az ajándékozásról. Szerintem én nagyon jól tudnék ajándékozni, csak a pénztárcám nem bírná. Alapvetően figyelek annyira a szeretteimre, hogy tudom mi az, amivel nagyon boldoggá lehetne őket tenni, mi az, amire nagyon vágynak, vagy mi az, amit biztosan nem engednének meg maguknak. A lehetőségek viszont mindig korlátozzák a terveket, szóval kompromisszumot kell kötni. Na, ilyenkor lép életbe a praktikum csapdája. Szerinted illik, szabad, lehet, te adnál-e hasznos dolgot ajándékba, amire amúgy is szüksége van illetőnek? Az ajándék egyáltalán, ha amúgy is megvenné, mert szükség van rá?  

Sokat gondolkodtam azon, vajon számomra mi az ajándék lényege és arra jutottam, hogy nem tudok alkalomra ajándékozni. Én akkor ...

Ez az ünnep más lesz, mint a többi. Tudom a csapból is ez folyik. Hogyan őrizhető meg akkor az ünnep hangulata, ha este 8-ra haza kell érni, és 10 fő lehet csak együtt egyszerre az ünnepi asztalnál? Ráadásul idén még a szilveszter is elmarad. Szomorú.  

Azt látom a környezetemben és magamon, hogy azok viselik jobban ezt a helyzetet, akiknek van hobbijuk, terveik, céljaik, és akik alapvetően rezíliens személyiségek. No, de mit is jelent ez a fogalom. A rezíliencia, lelki ellenállóképességünk fejlesztése talán 2020 legfontosabb kompetenciája. Az a képesség, hogyan tudunk a megváltozott körülményekre gyorsan és hatékonya reagálni, talán még sosem volt ennyire szembeötlő, mint idén. A rezíliencia fejleszthető, de egy rendkívül ...

A hónapban már bemutattam a Saloos cseh márkát, most csak folytatni szeretném a dicséretüket, ugyanis nagyon sok izgalmas termék szerepel a repertoárjukban. Ez a bejegyzés is a reklámjuk és a Notino.hu támogatásával készült, de ki kell térnem erre, mert nagyon érdekes téma: a “támogatás”, és a szponzorált tartalmak kérdésköre.  

Én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy érdekel az arcápolás és a hobbim, hogy utánajárjak annak, melyik termék mit tartalmaz, és hogyan “működik”. Mások viszont nem ilyen szerencsések, de használni szeretnének megfelelő kencéket. Igyekszem a hobbim hasznosan megélni és mások segítségére, támogatására is felhasználni, legfőképp a kislányom számára majd a jövőben, egyfajta ...

Elindult a blog podcast csatornája egy bemutatkozással.

Kattints a fenti linkek valamelyikére, ha érdekel.

A legelső arcápolással kapcsolatos cikkemben már említettem szerintem, hogy én imádom a hidegen sajtolt olajokat. Sokat is használom őket, akár a konyhában, akár a fürdőszobában, akár tisztításról, akár ápolásról van szó. Na jó, a konyhában csak főzök, ritkán.  

Sokat keresgéltem és sok terméket kipróbáltam, mire megtaláltam ár-érték arányban a legjobbakat, és legnagyobb szerencsémre a Notino webáruházban hatalmas választékban lelhetők fel a Saloos márka olajai. Itt hívom fel a figyelmed, hogy a bejegyzés reklámnak minősül és a Notino.hu támogatásával készült. 

Mire használom a testolajokat? Testápolásra, mégpedig fürdés után még a nedves bőrbe masszírozva, de vannak fürdő olajai is a márkának, amiket ...