Nem vagyok autentikus forrás, mivel semmilyen előképzettségem nincs, hogy véleményt alkossak a témában, így mint laikus fogadjátok kéretlen írásom. Mostanában, ahogy hallom, egyre komolyabb kérdés a címben vázolt dilemma. A válasz pedig nagyon egyszerű szerintem. Hosszú távon nem lehet megélni a blogolásból. A blogolás, mint forma jövője, és a hosszú távú megélhetés egyszerűen összeférhetetlen a számomra. Mint fogalmak nem fedik egymást. A legtöbb blog, mint önkifejezési mód, és média szereplő maximum 2-5 év hangos sikerre van kárhoztatva. Ahogy látom a mai magyar tendenciákat, a következő a minta. Feltörekvő, fiatal, trendi blogok megnyerik az aktuális díjakat egy, maximum két évben egymás után a szakmában, majd jönnek az új, friss, újdonságot jelentő blogok. A szakma a marketing felületet díjazza, ami viszont a folyamatos újdonságról szól. Egy bloggernek igenis kell B tervvel rendelkeznie. Nem állítom, hogy egy-két ritka, és kivételes személyiség kemény munkával, önfeláldozással, és a szakma iránti tisztelettel nem képes megélni ebből a tevékenységből, de nincs arra garancia, hogy ez hosszú évekig is működhet. Maga a blogerkedés sem tekint túl hosszú múltra vissza, így nincsenek tapasztalataink, melyek alapján hosszú távú stratégiát lehetne csupán erre az egyetlen platformra építeni, valamilyen háttér tevékenység, szakma, szolgáltatás nélkül.

A blogolás véleményem szerint tökéletes kiegészítő lehet egy, mint már említettem szakma, vagy vállalkozás mellé. Kell az árukapcsolás, kell a fejlődési irány, amúgy csak egy nagyszerű hobbi. A hobbikból viszont nem igen lehet megélni, hiszen nem is azt a célt szolgálják.

Én nem szeretnék megélni a blogolásból. Ezért engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy nem kell alkalmazkodnom az aktuális témákhoz. Én speciel lázadok. Nem írok arról, ami épp közkedvelt téma, mert unok olyanról írni, amiről úgyis rengeteg hasznos, szellemes, és jó írás keletkezett már. Nem írok, ha nincs mondanivalóm, és nem írok hatásvadászatból. Én pont ezt szeretem a blogolásban. A szerkesztés szabadságát. Az élet annyi területén kell megfelelni, teljesíteni, a hobbi ne legyen egy ezek közül. Tudom, hogy a divathoz kapcsoljak vissza, jelenleg a fast fashion irányába tartunk. Ezt el kell fogadni. Lázadhatunk a világtendenciák ellen, de felesleges. Semmi gond nincs azzal, hogyha felkapnak valakit, valamit pár szezonja van csupán. A lényeg számomra itt is a választás szabadsága. Attól még, hogy mások a gyors meggazdagodás, és a tiszavirág életű sikert hajszolják, nekünk nem kell. Grafológusként sokan kérdezik, nem baj-e az, hogy az emberek már alig írnak kézzel. A véleményem, hogy nem. Attól még én hódolhatok ennek a szokásnak. Hódolok is rendszeresen. Minél kevesebben használják, annál különlegesebb lesz. Lassan kuriózum. Minél kevésbé használják az emberek, annál kevésbé lesz automatikus, így jobban ki fog jönni belőle a személyiség alapja.

Mivel a világ egyre gyorsabban változik, nem szabad egy lábon állni. Nem szabad egy szakmára berendezkedni. Nem az a lényeg, hogy megtaláljuk álmaink munkáját, amiből meg szeretnénk élni, hanem hogy tudjunk folyamatosan tanulni, váltani, és egy stratégiát felállítani magunk elé. Egy olyan életpályát, aminek szakaszai vannak, és egymásra épülnek. Megtalálni álmaim szakmáját régimódi gondolat. Sajnos már nem így működik a világ. A blog sem ahhoz a korszakhoz tartozik. A címben foglalt dilemma oka pedig úgy gondolom az, hogy az evolúciónk lassabb, mint a technológiai fejlődésünk. A lelkünk még biztonságra, és lassabb életritmusra vágyik. Az evolúciónk nem követte le a fejlődés ritmusát. Az emberek szemének reakcióideje például a futás maximum sebességéhez van jelenleg is kalibrálva, nem az autóvezetéshez. Természetesen vannak emberek, akik gyorsabban alkalmazkodnak, de a reakcióidőnk még nem tart ott, ahol a technika, és ez nem csak a fizikai, hanem a szellemi, és lelki dimenziókra is igaz.

A konklúzió, hogy szerintem a blogolásból egy darabig lehet csak megélni, nem hosszú távon. Pár év utána fejlődni kell tovább. A blog lehet egy jó ugródeszka, reklám, hobbi, de nem az a szakma, amit leendő gyermekeimnek ajánlanék.

Tisztelettel, Natulcien

Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/350154939750043321/